A nagyváradi folyamat folytatódik

 

A Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete (INFH), a Nagyváradi Metropoliszrégió (ZMO) és a CESCI együttműködésében harmadik alkalommal rendeztek nemzetközi konferenciát Nagyváradon a magyar-román határ menti partnerség erősítése, fejlesztése érdekében.

A francia tapasztalatok átadása és a magyar és román fél közötti közvetítés céljával indította útjára a Nagyváradi Metropoliszövezet, a CESCI, az INFH és a francia MOT (Mission Opérationnelle Transfrontalière) a nagyváradi kezdeményezést 2012-ben. A partnerek szándékai szerint az első, a határ menti együttműködések intézményesüléséről rendezett konferencia valóban egy folyamat kezdete volt. Ennek megfelelően szervezték meg 2014-ban a második konferenciát a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások témájában, 2016-ban pedig a rövid ellátási láncok és a helyi termékek képezték a rendezvény témáját.

A konferenciára ezúttal a nagyváradi vár felújított épületegyüttesében került sor.  Az előadásokat a szervezők három téma köré szervezve csoportosították. Az első panelben a rövid ellátási láncok, mint a vidékfejlesztés új paradigmájának eszközei szerepeltek. A kelet-európai térséget kiválóan ismerő Daniel Wathelet, a Nemzetközi Városi Élelmezési Hálózat (IUFN) elnöke, előadásában az emberiség előtt álló élelmezési kihívásokból kiindulva emelte ki a rövid ellátási láncok jelentőségét. Mint elmondta, ezek révén nemcsak a lakosság minőségi ellátása biztosítható, hanem jelentősen csökkenthető az élelmezés okozta környezetszennyezés is (az élelmiszeripar a szennyező gázok közel feléért felelős). A helyi termelők bevonása ugyanakkor egyben a helyi demokráciát és a tulajdonosi (ownership) megközelítést is erősíti. Az IUFN módszertant is fejlesztett a modell elterjesztése érdekében, és közvetítő felületként működik az érdekelt szereplők között.

Cristian Buzlea a Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, valamint Tószegi Orsolya a Miniszterelnökség EMVA rövid ellátási láncokért felelős referense a román és a magyar szakpolitikai hátteret mutatta be. Mint kiderült, a támogatási rendszer sok hasonlóságot mutat a két országban. A román oldalon ugyanakkor a helyi piac 50 km-es sugarú vonzáskörzetet fed le, a magyar jogszabályok értelmében viszont a helyi termelők az előállítás által érintett megye területén, Budapesten, valamint a termelés helyszínétől számított 40 km-es sugarú körön belül értékesíthetik termékeiket. Hosoff Anita a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal képviseletében a higiéniai előírásokra vonatkozó információkkal egészítette ki az első blokk előadásait. Ő szólt arról is, hogy milyen rendelkezések akadályozzák a helyi termékek megjelenését a határon túli térségekben.

A második panel előadói modelleket mutattak be a rövid ellátási láncokra vonatkozóan. Mihaela Veţan, a Paraszti Gazdálkodást Támogató Egyesület (Temesvár) igazgatója a francia mintára bevezetett ASAT-modellről beszélt. Itt a családok leszerződnek a termelőkkel az éves kontingensre. Romániában 10 ilyen partnerség működik jelenleg, 6 városban. Szabadkai Andrea a Kislépték Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Egyesülete elnökeként az elmúlt 8 év során a helyi kistermelőkért tett erőfeszítéseiket ismertette. Az egyesületnek meghatározó szerepe van abban, hogy a megfelelő jogszabályok megszülethettek Magyarországon. A magyarországi modellek közül megemlített a szociális farmot, valamint a most francia mintára induló termelői érdekegyesülést.

A panel utolsó előadását Frédéric Perrin, a Tiszta Étkezési Olajak Francia Intézetének igazgatója tartotta. Az általuk kialakított modell három kihívásra válaszol egyszerre: a megtermelt háztartási étolaj élelmezési, energetikai és a térség fejlesztését érintő kihívásaira. A mezőgazdasági alapanyagokból egyaránt készítenek élelmiszert, állati takarmányt és energiaforrást.

A konferencia utolsó paneljében konkrét térségi együttműködések mutatkoztak be. Elsőként a Bihari Magyar Határ Menti Helyi Akciócsoport vezetője, Lupse Gabriella beszélt a 90 ezres lakosságú térséget érintő múltbeli és tervezett fejlesztéseikről. Szabó Tibor a Zala Termálvölgye Egyesület (HACS) munkaszervezet-vezetője a francia partnerséggel rendelkező akciócsoport legújabb eredményeit mutatta be, amelyek a nyitott porta mozgalom keretében valósulnak meg. Batiz Károly a Kamra-Túra Homokháti Gazdák Egyesülete kommunikációs igazgatója a rendkívül mostoha klimatikus feltételek között 2004-ben elindított gazdaudvari programról beszélt, amely mára 120 gazdálkodót egyesít. A konferencia utolsó előadását a Crişana Élelmiszeripari Termékek Kutató és Értékesítő Egyesülete elnöke, Dorin Popa tartotta arról, hogy miként nyújtanak szakmai segítséget a bihari gazdák piacra jutásához.

A konferenciát Kujáni Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium agrár-innovációs referense moderálta, és köszöntötte Florica Cherecheş országgyűlési képviselő, a helyi kiskosár bevásárló közösség lelkes tagja, Florin Birta Nagyvárad alpolgármestere, valamint Benoit Bevouset, a kolozsvári Francia Intézet igazgatója.

Az előző konferenciákhoz hasonlóan az idei rendezvény sem pusztán a szakmai tapasztalatok kicserélése szempontjából volt fontos, hanem a személyes kapcsolatok építésében rejlő potenciális együttműködések, projektek szempontjából is. A nagyváradi folyamat célja ugyanis az, hogy minél több szektor minél több szereplője találjon egymásra magyar-román viszonylatban, és kezdjen együttműködést a francia tapasztalatokra építve. Legközelebb a megújuló energetikában érintett szakemberek tehetik ezt meg.

Feliratkozás Hírlevélre

//2019.02.13.

Az ECMI (European Centre for Minority Issues) meghívására részt vettünk a „National Minorities in Regional Development” című flensburgi kutatóműhelyen. Ez úton is köszönjük a színes, nemzetközi tapasztalatcserére alkalmat adó, profin szervezett műhelymunkát!

//2019.02.13.

A Visegrádi Alap finanszírozásával megvalósuló projekt keretében megjelent a V4-es jogi akadálymentesítési mechanizmusra vonatkozó javaslatunk. Az angol nyelvű tanulmány ide kattintva olvasható.

//2019.02.13.

Január 31-én meghívott szakértőként vettünk részt a DG Regio és az AEBR által Brüsszelben a B-Solutions elnevezésű, határ menti jogi akadályokkal foglalkozó program szakmai megbeszélésén. Az első körben támogatást nyert 10 projekt gazdája mutatta be az általuk beazonosított akadályt, valamint az akadály megszüntetését célzó megoldási javaslatot. Dirk Peters a DG Regio részéről az ECBM (Európai Határon Átnyúló Mechanizmus) tervezetét mutatta be, a szakértőknek pedig az ECBM szempontjából kellett értékelniük a bemutatott projekteket.

//2019.02.13.

Megjelent a 'Cross-Border Review 2018', a CESCI ötödik évkönyve. A jelen kötet a határon átívelő együttműködések széles perspektíváját felölelő cikkekből tevődik össze és hatalmas földrajzi teret foglal magában, Európától egészen Kínáig. Letöltéshez kattintson ide.

//2018.12.18.

A 2009-ben alapított egyesületünk idén ünnepli 10 éves működését. Az eseményre 2019. április 25-26-án két napos ünnepi konferenciával készülünk, amelynek részleteiről hamaros honlapunkon olvashatnak.

Hírarchívum